KERKYRA - KORFU
Korfu nemzetközi reptere különleges. Egyrészt nagyon impozáns helyen található, másrészt a világ második legrövidebb kifutópályájával rendelkezik. (Természetesen a nemzetközi repterek mezőnyében) A kb. 2400 méter hosszú aszfaltcsík repülési szempontból bonyolult helyen van. A besiklást vagy a sűrűn lakott város felől kell megtört pályán végrehajtani, vagy a tenger felől két kis domb között. Ráadásul csak vizuális tájékozódás alapján hajtható végre a leszállás. (A megközelítést VOR adó segíti) A pilótáknak akik ide hoznak gépet, külön vizsgát kell tenni. A repülést kedvelőknek ez a hely ideális, mivel mindkét irányból igen közel lehet menni a kifutópályához vagy akár magaslatról is lehet figyelni a le/felszálló gépeket.
Mikor utoljára jártunk Korfun 6 éve, már akkor éreztem, hogy a reptérre vissza kell jönni gépnézés céljából. Ezt a napot ezért arra szántuk, hogy
)
minnél több gépmadarat nézzünk meg. Elsőnek a gátra mentünk, amit a főútról lehet megközelíteni. Ha Perama irányából jövünk be a városba, akkor
jobb kéz felé fog esni egy olyan hely, ahol lefelé lehet menni egy kis úton. A gát keresztezi a kifutó bevezető fényeit, tehát teljesen benne lehetünk
)
az események közepében. Letoltuk a motort és egészen középtájra bementünk. Ott leállítottam a középkonzolra a robogót, de hogy mellettünk is
elférjenek, ezért megpróbáltam minnél inkább bentebb húzni a kőkorlátig. Hátul emeltem olyan ügyesen, hogy a forró kipufogó szépen megégette a lábamat.
Ezt egy kis hideg vízzel kezeltem, majd a fájdalom múlásával végre koncentrálni tudtam a lényegre. Elővettük a távcsövet, a fényképezőgépet és a kamerát.
A gépek pedig jöttek mentek, nagy örömünkre. Később átmentünk a gáton és felmentünk a Kanoni félsziget végében lévő kilátó/étterem/büfé kombóba. Ekkor már
a nap is erősen sütött itt pedig volt árnyék. Sajnos ebből a pozícióból nem lehet teljesen belátni a kifutót, mert néhány fa pont kitakarja azt a
területet, ahol a gépek földet érnek.
Délután úgy döntöttünk, átmegyünk fürödni valamelyik nyugati parton lévő strandra és közben megnézzük az aquapark árait és nyitvatartását.
Glifadába mentünk kis kerülőúton keresztül. Paleokastritsa már 5 km-re volt, amikor délnek fordultunk, de azért elértük a strandot. Útközben megálltunk
)
egy helyen, ahol kaktuszról lehetett szedni gyümölcsöt. ( Sok helyen volt ilyen az út mentén, de itt rengeteg díszelgett. ) A feleségem elkérte a motoros
kesztyűmet és azzal kezdett hozzá a betakarításhoz. Ha nem így csinálta volna, akkor tele ment volna a keze az apró tüskékkel. Így a motoros kesztyű lett olyan
de ez csak esztétikai problémát okozott. A strandon nagyon meleg volt, a homok perzselt. A főút végén raktuk le a motort, de a strand jobb szélénél akartunk
letelepedni, ezért át kellett gyalogolni oda a forró homokban. Ez nem esett jól, a víz viszont annál inkább. Bevetettük magunkat a tengerbe, de mivel jól
hullámzott a víz, egy idő után hiányérzetem támadt. Egy nagy úszógumit szerettem volna, amibe bele lehet ülni és a hullámokon lehet vele hasítani. :-)
Kimentema partra és megint elgyalogoltam középre, ahol a boltok voltak. 8 Euróért kaptam akkora úszógumit amibe belefértem és már mentem is vissza. Később
Moraitikán láttam ugyanilyen típust 4-5 Eurós áron. Késő délutánig elvoltunk a vízben, majd visszamentünk a reptérre esti fényeket nézni.
Naplementekor már bekapcsolták a pályafényeket és repülők is jöttek. A teraszon pedig egyre többen és többen lettek. Mi sötétedés után hazaindultunk, mert
nem akartuk megvárni amíg nagyon lehűl a levegő a part mentén. Motoron minden egyes fok csökkenés drasztikusan jelentkezik.
)
)
)
